Az első négy óra – ez most olyan jókor jött.
Elfáradtam az elmúlt tanév során. Úgy érzem most jött ki rajtam ez a sok tennivaló (a Budapestre való költözés és beilleszkedés, a két gyerek egyedüli intézése, az állandó gyógytornára járás, a háztartás, a munkahelyi túlfeszített tempó) okozta megfelelési stressz. Nem csak én fáradtam el, a gyerekek is. Érzem, hogy mindannyian türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk.
Már számoljuk vissza a napokat a nyári szünet kezdetéig, amikor a távolban lévő nagyszülőknél pihenhetnek egy kicsit a gyerekek. Nem panaszkodni szeretnék, csak érzékeltetni, hogy mekkora jelentőséggel bír ez az egész kezdeményezés. Biztos vagyok benne, hogy mások is hasonló cipőben járnak és mindenkinek nagy öröm ez a pár óra feltöltődés. Most nekem egy nyugodtabb séta, nézelődés és egy vacsora fért bele. Nagyon élveztem.
A második 4 órában a zuhogó esőre való tekintettel, most egy kis mozgással és utána egy vacsorával telt el a négy óra. A finom desszertet mindenképpen le akartam fényképezni, de elfelejtettem.
Nagyon jól éreztem magam, jó volt egy kicsit kiszakadni a mókuskerékből.
Hálásan köszönöm: F.S. Erika
